A hentesboltban feldarabolva már mindenki látott disznócombot, karajt, evett már resztelt májat, vagy szalontüdőt de, hogy mi hol van...

A hentesboltban feldarabolva már mindenki látott disznócombot, karajt, evett már resztelt májat, vagy szalontüdőt de, hogy mi hol van pontosan a kertben rohangászó disznóban, azt nem mindenki tudja. Sokszor kellett az egész családnak a malacot kergetni, hiszen nem mindig sikerült elsőre elkábítani. Most már árammal kábítjuk el a cocát, ez humánus, de régen a szúrás előtt izomból kellett lefogni.

A hajnali disznóvisítás téli időben vidéken mindennapos. Bözsi nénje anyu nővére és férje Picu bácsi már hajnalban elkezdték az előkészületeket a vágáshoz, forralt borral és teával várták a pesti rokonokat. Dodi és Erzsike az unokatestvéreim is sürögtek-forogtak az abavíz már forrt, a fűszereket, a töltőt, a darálót és a pucolt hagymát, valamint a fokhagymát előkészítették, a kádakat kimosva vártak minket.

Általában két disznót vágtunk, gyorsan szakszerűen történt minden, Dodi volt már gyermek kora óta a böllér. Égett a keze alatt a munka, az a falusi srác volt, aki az ezermesterkedés mellett, a disznóvágáshoz is értett. Tudását, mozdulatait Picu bácsitól tanulta, nem volt szakember mégis minden fogása precíz és pontos volt. Nem sebészi pontossággal daraboltunk, hanem érzésből. Itt nem számított, hogy a karajcsonton sok hús marad, vagy hogy a sertéscsülökre a combból egy jó darab lett rákanyarítva, nem eladásra készült. Az orjalevesben nem gond, ha  van mit cuppogtatni a csontról. A reggeli szigorúan sült vér volt fehér kenyérrel nem teljes kiőrlésűvel, és forró teával ami persze kristálycukorral édesítettünk. Egy dietetikus, a reggeli után egyből megállj-t parancsolt volna, de egy disznóvágás nem erről szól és hol volt még az este.

Most jött a kedvenc része a vágásnak a pörzsölés. Nem szalmával, mint régen, hanem gázpalackkal  és perzselővel. Szép barnára kellett sütni a cocát, odafigyelve nehogy a bőre megégjen és kilyukadjon. A kaparástól és a mosástól jöttek a melósabb részek, volt olyan hideg tél, hogy a kés odafagyott a fadobogóhoz. A perzselt fül tisztításánál, mindenki  kanyarított egy darabot magának és szigorúan sózva elropogtatta. A sok só és citromos tea, később a forralt bor volt a kulcs, a hatékony emésztéshez.

Dodi a disznó fejet egy vágással lekanyarította. Enyém volt a fizikai rész, én raktam a vízzel telt húsos ládába, ahonnan az eget nézte tovább mosolyogva. Pillanatok alatt egy kés és egy kalapács segítségével a disznó kettévágva lógott a kampón, belső részei egy nagy fateknőben gőzölögtek.  A friss, forrón gőzölgő sertésmájat Bözsike megresztelte, mi fokhagymát karikáztunk rá és kenyér nélkül faltuk be vigyázva vonalainkra. Régen a disznóbeleket helyben tisztították, most a gyomron kívül mást már nem tisztítanak. A hólyag, tele a tartalmával egy fára lett felfüggesztve, a gyerekek nyílvesszővel lövöldöztek rá.

Folytatom...